Mangó mag csíráztatás 1/2

Már egy leírást írtam a mangó tartásáról, abban a csíráztatás is benne van, de úgy gondolom egy pontosabb gyakorlati leírás is jól jöhet.
Néhány fontos alap információ. Általánosságba véve egy magnak 4 fontos dolog van, ami szükséges a csírázáshoz: hőmérséklet, nedvesség, fény és oxigén. A növény fajtájától függ, hogy ezeknek az értékeknek milyennek kell lenniük. Vannak olyan magok, amik csak hideg hatására tudnak kicsírázni, vagy rendesen fejlődni.
Egy trópusi növény magja sokkal érzékenyebb. Átlagban a trópusi növények magjai a hideg hatására elpusztulnak, a sokáig tartogatott magok hamar elvesztik a csírázóképességüket. Erre érdemes oda figyelni. Ezért van az, hogy hiába veszünk trópusi gyümölcsöt, és ültetjük el a friss magot, az mégsem fog kicsírázni, mert a gyümölcsöt nagyon lehűtötték. Persze ez ritka alkalom, de előfordulhat. Van olyan is, hogy messziről rendelünk magot, és ha már ott is tárolgatták egy jó ideje meg még mire megérkezik addigra a magok csírázása elég gyenge lesz. Összességében azért sikeresen lehet vetni a trópusi magokat.
Mangóra vissza térve, mivel ez is trópusi ezért próbáljunk törekedni, hogy minél kevesebb hideget kapjon a gyümölcs. A csonthéjból kiszedett magot sokáig ne tartogassuk a száraz levegőn, mert ez is a csírázás esélyét rontja.
A mag csírázásához szükséges igények:
Saját tapasztalattal jöttem rá, hogy a mangó magnak nagyon fontos a meleg. Egy olyan magot amit simán cserépbe ültettem és a cserepet egy belső ablakpárkányra raktam télen, ott valamivel hidegebb volt. Az eredmény egy vékony szárú, kis levelű és alacsony növény lett belőle. A kis hajtás hamar bezöldül. Az ilyen növények lassan fognak nőni a továbbiakban, sok idő kell mire felerősödik. Egy egészséges, rendesen kifejlődött mangó magonc magassága 15-20cm, vastag erős törzzsel, a levelek szép nagyok.
Ezért egy új módszert kellett kitalálnom. A leírások nem egészen helytállóak. Miszerint a magot teljesen földbe kell ültetni. Ezt is rengeteg tapasztalattal tudom alátámasztani, hogy ennél jobb módszer is van.
Én így csinálom:
Egy kicsi akvárium üvegbe tőzeget szórtam, a föld magassága 15cm! lett, ez azért fontos, hogy a nagy karógyökere tudjon nőni. Az akvárium üveg tetejét átlátszó fóliával takartam, 2cm rést hagyva. Egy radiátorra kell rakni cserepekkel felmagasítva. Így kapják a talp meleget, de nem főnek bele. Annyira kell csak belocsolni, hogy rendesen nedves legyen, de ne áztassuk el az egészet. A magokat csak félig! ültetem bele a földbe. Az elején egy nagyon vékony vizes zsebkendőt terítek a magokra, mivel ilyenkor még könnyen kiszáradhatnak. Szükséges a magas pára is, de erről a belocsolás és a fólia gondoskodik. Az eredmény egy hét múlva szinte hihetetlen. A magok bezöldülnek, már legyökereznek, és az 1 hetet átlépve pár nappal már az összes kihajtott. A kis hajtások barnás-pirosas árnyalatúak, ez jó, az ilyen mangó magoncon látszik, hogy fog még nőni rendesen. Egy hét múlva a vizes zsebkendőt leszedhetjük a magokról, ilyenkor már van gyökerük, nem száradnak ki.
A leírások jók, de nem a legjobbak. Véleményem szerint az én módszerem sokkal jobb, hisz 2-3 hetet írnak a csírázáshoz, én 1 hét alatt elértem, a magoncok kondíciója sokkal jobb.
Szerintem azért van, mert a mag anyagcseréjéhez szükséges hőmérséklet rendelkezésre állt. Így a mag a tartalékait rendesen fel tudja használni, nem úgy, mint a hidegben lévő. A magnak szüksége van oxigénre is, ez is nagyon sokat számít, ezért jobb ha félig kilóg a mag. És ez megint saját tapasztalat, de egy olyan mag ami a földben van, abból kifejlődik a növény, de a megmaradt mag elég hamar rothadásnak indul. Az olyan mag ami bezöldül sokkal tovább bírja, és lehet ez is fontos a magonc fejlődésében. Természetesen előbb-utóbb a mag leszárad a növényről.
Remélem tudtam segíteni.

Írta: Petróczki Márton